Az MTK alapításának előzményei | a diáksport 2. rész

MTK legendárium | 19. rész. Szekrényessy Attila sorozata

A diáksportéletnek megvolt a maga létjogosultsága és jelentősége, hisz az angol sportélet is a magas szintű diáksportra alapozva épült fel és erősödött meg. E felismerésre Szekrényessy Kálmán hosszabb angliai tartózkodása során jutott el. Kiemelt feladatnak tartotta, hogy az egyleteken kívüli tehetséges és elszánt fiatalokat diákegyletekbe való tömörülésre buzdítsa. A cél érdekében tudatosan népszerűsítette a brit diáksportéletet hírlapi szakcikkeiben. „Láttam Londont, tanulmányoztam Londont, otthonossá lettem Londonban. E világváros egyik fő különlegessége az oxfordi és cambridgei egyetemek csónakegyleteinek nagy versenye a Themze-pályán. Anglia mindenféle sportnem valódi hazája. Ezen csónakdákba, kivált most a nagy nap előtt igen bajos bejutni, a hadügyérségnél alkalmazott egyik vezérkari-őrnagy barátom ajánlólevele azonban nemcsak rögtön megnyitotta részemre a gondosan őrzött, bezárt ajtókat, sőt az egyleti tagok teljes háziúri vendégszeretetét is megszerezte számomra s ennek valódi becsét csupán azok érthetik és méltányolhatják teljesen, akik be voltak angol klubokba vezetve.”

Szekrényessy felismerése a diáksport jelentőségét illetően helytállónak bizonyult. A meglévő konzervatív viszonyok áttöréséhez a fiatalság önszerveződésére volt szükség. Minél több diákegylet, minél több siker idézhet elő belső megosztottságot az elzárkózó egyletek soraiban, és nagyobb magabiztosságot az ifjúság táborában. Szekrényessy Kálmán mind nagyobb számú szakcikke a vegyes tartalmú lapok hasábjain, majd 1882-től Sport néven alapított első magyar sportlapja révén óriási lendületet adott a honi sport fejlődésének. Mindezek mellett rendszeresen szorgalmazta a társadalom széles köreit felölelő társasösszejöveteleket „mi által a társadalmi egyenlőség oly nagy mérvben” segíthető elő.

E sportpropagandának jelentős része lett a zsidó fiatalság első, 1884-es fellépésében, mely mögött a sport ekkor már nagytekintélyű atyamestere, Szekrényessy Kálmán sejthető, kiről a korabeli közvélemény is tudván tudta, meg is írta, hogy: „Szekrényessy Kálmán összegyűjtötte az ifjúságot, versenyeket rendezett részükre”

Tehát 1884 nyarán, a budapesti gimnáziumok néhány diákjából alakult az első, zömmel zsidó fiatalokat tömörítő egylet, az úgynevezett Sportkedvelők Köre (SK). A lépés forradalmi, a szerveződés spontán, a tagok életkora (12-14 év) túl alacsony ahhoz, hogy bármely társadalmi visszhangot kelthetett volna. A lelkesedés azonban annál nagyobb. Az első versenyre még az adott év nyarán sort kerítettek. Az eseményt nem hirdették rivalgó harsonák, hasábos cikkek, ezzel szemben a tagok gyermeki hittel támasztottak létrát a meghódítandó egeknek. Nagyot álmodni csak tiszta szívvel lehet. És lássunk csodát, a Sportkedvelők Körének soraiban nem egy későbbi MTK alapítót találunk, kiknek 1888-ra nemcsak bajusza, de önbecsülése is megnő álmaik megvalósításához…

A Sportkedvelők Körével kezdetben nem foglalkozott senki. Ki veszi komolyan a gyermekeket a felnőttek társadalmában, egy oly tekintélyelvű társadalomban, hol bajusz nélkül nem férfi a férfi s a kisfiú eleinte szoknyát, majd később is rövidnadrágot hord. A Sportkedvelők Köre épp ily rövidnadrágos klubocska, néhány sületlen kamasz izgágasága. Sikereik növekedésével azonban már némi zavart okozott, diszharmonikussá vált, mint kinövés a „feudális” tekintély orrhegyén.

„A magyar sport-életben egy-két év óta a szebb jövőnek gyenge fénye kezd derengeni. A régi egyletek tétlenségével szemben a tanuló ifjúság mind több kedvet mutat a testgyakorlatok iránt. A fővárosban ma már több magántársaság alakult a középiskolák tanulóiból, sportversenyek rendezésére.”

A Nemzeti Torna Egylet (NTE) merev modorossága mind fojtogatóbbá kezdett válni, poroszos szelleme kísértett mint a száműzetésre ítélt idő. Lovagkorra emlékeztető pozőrséggel maga volt a komikum, tagjai páncél helyett ugyan tornadresszt viseltek, kackiás bajuszuk tekervényeiben azonban még kajánul mosolyogtak a letűnt századok.

Új kor, új szellem dívott, a 19. század végének romantikát kerülő realista, naturalista levegője. Aki értette, s követte új utakra tért, mint az a néhány Nemzeti Torna Egyletből (NTE) kivált  függetlenségre vágyó fiatal reformer.

Ezt olvastad már?